„ Az Élet: mely összedőlt, mint egy kártyavár.
A boldogság: mely elszállt, mint egy kismadár.
A lélek: mely szürke lett s üres, mint a hold.
A szerelem: mely elmult s vele minden mi volt.
A nap: mely fölégette fáradt szívemet.
Az út: mely végre a túlvilágra elvezet.
A valóság: mely nem más, mint a halál.
A sír: mely tárt karokkal rám vár.
A bánat: mely lelkemre madárként ráröpül.
A szív: mely mindenkitől menekül.
A lány: kit nem feledek el soha.
Az isten: ki hozzám ilyen mostoha.
Az emberek: kik nem ismernek mégis elítélnek.
A barátaim: kik szeretnek és velem félnek.
A többiek: kik mitsem tudnak az egészről:
S én: ki erőt merítek a reményből.
A pillanat: mely tönkretette életem.
A remény: kihez nyújtom két kezem.
Az ész: mely gondolkodni képtelen.
S a tény: hogy életem reménytelen.
A kép: mely arcom előtt feldereng.
A tudat: mely mindenen csak elmereng.
A halál: mely mentsváram lesz énnekem.
De miért?: mindig csak ezt kérdezem?????? ”

* * *

" Ha nem akarsz fájdalmat okozni magadnak akkor soha ne légy szerelmes!De én szeretem a fájdalmat..."

* * *

"Átkozz meg atyám, mert vétkeznem kell

Minden áldozattal saját halálomért imádkozom

És ahogyan az éjt szeretem, úgy átkozom a Hold rémítő üvegét

Ezt a vérszomjat, mely a öröklétre taszít

A hajnal mérges sugarait, melyek a pokol tornácára taszítanak

Arra kárhoztattam, hogy a szürke őszi alkonyban létezzem...

a Homály rabja vagyok"                                                                                                               

Egy sötét árny...

* * *

"Add ide a gyermeket!

Számtalan veszély és megpróbáltatás után

Eljutottam ide, a várig

Túl a goblinok városán

Hogy visszavegyem a gyermeket

Akit elloptál

Mert akaratom épp oly erős

És királyságom épp oly nagy

Nincsen fölöttem hatalmad."

* * *

"Mi a halál? Ki mondja meg nekem?

Az élet véges, míg ő végtelen."

* * *

"Az ember nem akkor hal meg,amikor örökre lecsukja a szemét, hanem akkor,amikor elveszíti élete értelmét. "

* * *

Tudod mi a bánat?

Ülni egy csendes szobában, s várni valakire, aki nem jön többé.

Elutazni onnan, ahol boldog voltál, s otthagyni szived örökké.

Szeretni valakit, aki nem szeret téged, könnyeket tagadni, mik

szemedben égnek.

Keregetni egy álmot, soha el nem érni, csalódott szívvel mindig csak remélni.

Megalázva írni könyörgő levelet, sírdogálva várni, s nem jön rá felelet.

Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak, rózsákat őrizni, melyek

megfakultak.

Hideg búcsúzásnál forró csókot kérni, mással látni őt, nem

visszafordulni.

Kacagni boldogan, hazug lemondással, otthon leborulni, könnyes

csalódással.

Aztán átvergődni hosszú éjszakákat, imádkozni azért, hogy Ő meg ne tudja,

"Mi is az a bánat"

/Osztrovszkij/

* * *

"Mondd a haldoklónak milyen szép az élet

Mondd az ifjú párnak a szerelem méreg

Meséld el a vaknak mindazt, amit látsz

Hogy nem lehetsz boldog, terjeszd a romlást"

* * *

"… Nincs test nincs lélek

Nincs megbonthatatlan egység

Testem csak hús a csonton

Mely megváltja öngyilkos álmom...

...Várom a béke perceit

Hisz boldog, tudom, csak akkor leszek

Ha az élet kegyetlenségeit

A temető csendje váltja fel..."

/Epidemic/

„ Soha ne hagyj el olyat akibe szerelmes vagy olyanért aki tetszik, mert aki tetszik elhagy egy olyanért akibe szerelmes! ”

* * *

„ Ki nem szenvedett, az félig élt,

Ki nem csalódott, az nem remélt,

Ki nem sírt, az kacagni sem tudott,

Ki mindenkiben bízott, az nem gondolkodott! ”

* * *

„Eltaposott szívek, hulló könnyek,

Eldobott lelkek kísérik lépted.

Nem zavarnak Téged, a bűn nem éget,

Beteg a lelked

Méreg a véred...”

* * *

„Szeretnék tárt karokkal repülni,

Szárnyak nélkül szállni,

Fájdalmat hátrahagyva égi úton járni! ”

* * *

„Minek a rózsa,ha tövis övezi?
Minek az élet, ha könnyekkel van teli?
Minek a szív,ha rajta gyász lebeg?
Minek az élet,ha senki sem szeret? ”

* * *

„Szeresd a virágot, ne törd le hiába.
Ne dobd el könnyedén az utca porába,
Ne mondd ki könnyedén e szót: "Szeretlek".
A szív is egy virág, ne törd le, ne vesd meg.
Tudd meg, a letört virágnak nem zöldül a levele,
A szív is megszakad ha játszanak vele.”

* * *

„ Egyszer alkonyatkor Te is fogsz majd sírni

Ki jössz még a temetőbe síromat megnézni.

Sírom fölött két pacsirta párosával zengi:

Itt nyugszik az ki véled boldog akart lenni! ”

* * *

" Olyan furcsák vagyunk mi emberek,
a szemünk sír, az ajkunk nevet,
s egymásról azt hisszük boldog talán,
s irigykedünk egy-egy vidám szaván.
Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog,

gondolatai is tiszták, szabadok
s nem vesszük, dehogy vesszük észre,
hogy könnyek égnek csillogó szemében.
Különösek vagyunk mi emberek,
szemünk sír, az ajkunk nevet,
hazugság az egész életünk
hisz akkor sírunk, amikor nevetünk! "
/Dante/

* * *

Hozzád

Hiába imádlak, hiába szeretlek,

más nézi tüzét ragyogó szemednek...

Elűzted az álmom, mert másé az ajkad

Tied volt a szívem, de te nem akartad

Fáradt a lelkem, boldogtalan vagyok

Talán elfeledlek- talán belehalok

/ismeretlen/

* * *

„ Elszáll a felhő, az égbolt kiderül
Első gondolatom csak Te vagy egyedül
Te vagy az édesem, akit szívem imád
Álmomban és ébren sokat gondolok rád! ”

/ismeretlen/

* * *

„ Élj okosan, élj, ne álmodj,
jó, ha ezt korán megérted,
íme, itt egy jó tanács:
ing a nagy szerencse-mérleg,
nincsen nyugton maradás,
föl kell szállnod vagy leszállnod,
nyerned kell és úrrá válnod,
vagy szolgálni, hogyha vesztesz,
döntened kell - győzz vagy reszkess ”

* * *

„ Eljött az este magányos minden
az aki fontos messze van innen
Te vagy a fontos
Te vagy az álmom
Minden pillanatban egyedül csak utánad vágyom! ”

* * *

"Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok
Néma barátod, rabszolgád vagyok,
alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád,
És nem akar lenni, csak általad,
Csak árnyéka annak, ami vagy."

* * *

„ Érintés mely összekapcsol,
elválaszt, burokba zár.
Megvéd a világ zajától,
s egy percre börtönbe zár.

Ölelés, mely eggyé olvaszt,
emészt s alkot egyaránt.
Múlt és jövő elenyészik
a jelennek parazsán.

Szikra pattan, s láng lobban,
a szerelem újra él!
A futó perc fontosabb lesz
a világon mindennél! ”

* * *

" Őrült vagyok, valaki ezt mondja rám. De a világ tesz ilyenné,
nem az én hibám. Ölj meg, hajóm süllyeszd el az előítélet
tengerén, és ne tudd meg azt, hogy nem vagy más, csak
ugyan olyan mint én..."

* * *

"...A sírodra is ez lesz majd írva:
Aki az életét már nem bírta
És nem lesz senki aki érted sírna
A sors könyvében megvan ez írva
Nincsen célod,nincsen reményed
Nincs miért élned,és ez lesz a te véged..."

* * *

"Mosoly legyen az arcodon, ha vérzik is a szíved, Ne lásson át a
fájdalmon a kíváncsi tömeg. Ne lássa meg soha senki, ne tudják
meg az emberek, Hogy a szívnek megszakadni mosolyogva is lehet!"

* * *

„Sokszor a lélek ura a létnek,
Sokszor a szív parancsol az észnek,
Sokszor fáj a szív, sokszor a lélek,
Sokszor mind a kettő és ez az ÉLET! ”

* * *

„ Búcsúzni könnyű, de feledni nehéz,
mert a szív a múltba ezerszer visszanéz,
Meg lehet hogy könnyen, nevetve búcsúzunk,
mégis fájni fog ha újra találkozunk,
nem tudja senki azt, hogy erről ki tehet,
de akkor majd búsan lehajtod fejed,
megállnál százezerszer, de mégis tovább lépsz
mert búcsúzni könnyű, de feledni nehéz ”

* * *

„Hideg téli éjszakán, mikor mást elnyom az álom,
Fekszem az ágyamban szótlanul, és a holnapot várom.
Gondolatok zsongnak, kavarognak fejemben,
A tegnap már messze jár, inkább el is felejtem.
Vajon mit hoz majd a jövő? Kedvest, újat, szépet?
Mitől szárnyra kél lelkemben egy örömtelibb élet.
Kapu tárul fel előttem, egy csodálatos világ,
Hol a sírokat rég benőtte tengernyi, szép virág.
Új érzés születik, mely felszítja a reményem,
Boldogság vár itt rám, szívemből remélem. ”

* * *

"Jegyezd meg jól,de ne csüggedj soha,
Remény,csalódás,küzdelem,bukás,
Sírig tartó nagy versenyfutás,
Keresni mindig a jót és a szépet,
S meg nem találni.....Ez az Élet!"

* * *

„Könny és szerelem édes kis testvér,
boldogság az, ami egy könnyet megér.
Aki soha nem sírt az soha nem szeretett,
mert a könny és a szerelem egy napon született. ”

* * *

" Ne higgy a fiúnak, ha rád nevet,
ne higgy neki, ha azt mondja: szeret.
Ne higgy neki, ha fájó könnyeket ejt,
mert egy fiú nehezen sír, de könnyen felejt."

* * *

„ Amíg fiatal vagy, minden szépnek látszik,
Minden hulló könnyed szivárvánnyá válik
De ahogy az évek lassan tova szállnak,
Úgy gyűlnek szívedbe a gondolati árnyak
Ahogy te szeretsz, úgy szeretnek mások
Úgy lesz ellenséged, úgy lesz jó barátod
De mikor minden álmod valósággá válik
Akkor se feledd el; Légy jó mindhalálig! ”

***