- Nem l�ttad a sz�rke kock�s ingemet? – k�rdezte a f�rd�b�l kij�vet Ian. – Sehol sem tal�lom.

A kanap�n �ltem felh�zott t�rdekkel �s csak figyeltem, ahogy fel-al� j�rk�lt.

- Betettem a szekr�nybe – v�laszoltam v�g�l, � pedig beviharzott a h�l�ba.

Egy magazint lapozgattam, mikor kij�tt �s el�m �llt.

- Na, milyen? – k�rdezte.

- Ez nem egy randi, mit vagy �gy oda? – k�rdeztem.

- Te m�g mindig �gy vagy? �lt�zz m�r! – sz�lt r�m.

- Figyelj Ian… �n nem megyek.

- Sz� sem lehet r�la! Ott a helyed! Vel�nk.

- Nem – ellenkeztem.

- Mi�rt csin�lod ezt? T�ged is ugyan�gy megh�vtak, mint minket.

- Nincs kedvem. �rtsd meg, k�rlek.

Felkapta a konyhapultr�l a sz�rke �vt�sk�j�t, beledobta a telefonj�t, majd odaj�tt hozz�m.

- J�l van – mondta, de a hangj�n hallatszott, hogy haragszik. – Ne v�rj meg. K�s�n j�v�k. – Nyomott egy puszit a sz�mra �s elment.

Tudom, hogy ez most fontos neki �s meg akarta velem osztani, de nem b�rtam magam r�venni, hogy ott �ljek Oliverrel szemben. El�g lesz nekem a turn�. Sajnos az al�l sehogy sem tudok kib�jni, a band�t nem hagyhatom cserben.

A magazint ism�t a kezembe vettem �s olvastam tov�bb. Azokhoz a cikkekhez lapoztam, amik �rdekeltek. Mindet �tn�ztem �s m�r csuktam volna be az �js�got, mikor Oliver nev�t l�ttam meg hatalmas nagy piros bet�kkel, mellette pedig egy nagyon hom�lyos k�pet, de az � arc�t j�l ki lehetett venni.

„Oliver Sykest egy idegen n�vel kapt�k le a paparazzik. Vajon ki lehet az a titokzatos l�ny, akivel a h�res �nekes est�nk�nt tal�lkozik? Tal�n a bar�tn�je? Esetleg csak egy j� ismer�s? B�r a jelekb�l ink�bb az el�bbire tippeln�k.”

- Mi a…?

Azonnal felkaptam a vizet. Mi az, hogy est�nk�nt? Az�rt, mert egyszer l�ttak, nem kell r�gt�n kavarni! Ezek az �js�gok… De legal�bb nem tudj�k, ki vagyok, addig j�. Nem kell a balh�, b�r ez most el�gg� felh�zott, ahhoz, hogy ki ne fakadjak az eg�sz vil�g el�tt. Ledobtam az �gyra a magazint �s a f�rd�szob�ba mentem, hogy megf�r�djek.

A melegv�z eg�sz testemet �tj�rta. �lveztem a nyugalmat �s a csendet, ami k�r�lvett. Kikapcsoltam az agyam �s csak a tusf�rd� illat�ra koncentr�ltam, amib�l leveg� v�telkor nagyot szippantottam. A habok ellept�k meztelen testemet �s csillogtak a v�z felsz�n�n.

Miut�n megt�r�lk�ztem felvettem egy fekete r�vidnadr�got �s egy r�zsasz�n p�l�t. Forraltam egy kis vizet a forr� csokihoz, majd mikor az k�sz lett, a t�v� el� telepedtem. Unottan kapcsolgattam a csatorn�k k�z�tt. A pl�det magamra h�ztam, ami a kanap� sz�l�n volt �sszegy�rve. Belekortyoltam az �des italba, majd megnyaltam a sz�mat. Nyugodtan �cs�r�gtem �s n�ztem ki a fejemb�l, mert a film nem igaz�n �rdekelt, mikor csengettek. Nem �rtettem mi t�rt�nik, ki lehet az, hiszen Ian vitt kulcsot �s mindenki a kocsm�ban van.

Odas�t�ltam sz�p lassan �s kinyitottam az ajt�t.

- Oliver? Mit keresel itt?

Megcs�kolt �s beljebb tolt az el�szob�ba. Az ajt�t becsukta maga m�g�tt �s felkapott a karjaiba.

- Hozz�d j�ttem.

Ism�t megcs�kolt �s a kanap�hoz vitt. Lefektetett � pedig mell�m d�lt.

- Nem b�rtam tov�bb – vallotta be. – L�tnom kellett. Mi�rt nem j�tt�l vel�nk?

- Te is tudod… Pontosan ez�rt, hogy ne t�rt�njen meg ism�t.

- Ezt most mi�rt mondod?

�gy d�nt�ttem ink�bb nem mondok semmit. Ha m�r itt van, csakis miattam, ne pazaroljuk el az id�t. Tenyeremet arc�ra tettem �s finoman megpusziltam ajkait. Derekamat �lelte �n pedig a haj�ba t�rtam. A cs�kol�z�s kezdett egyre vadabb �s szenved�lyesebb lenni. �reztem, hogy a p�l�m al� ny�lt, de nem tiltakoztam. Fel�lt�nk a kanap�n �s megszabad�tottuk egym�st a fels�ruh�zatunkt�l. A nyakamat kezdte el puszilgatni, amibe beleremegtem, tudta, hogy ez a gyenge pontom.

Kezdt�nk belemelegedni a dolgokba, m�r csak p�r pillanat v�lasztott el minket att�l, amikor Oliver telefonja megsz�lalt.

- Nem veszem fel – mondta �s kikapcsolta.

- �s ha fontos?

- N�lad biztos nem fontosabb – mondta �s megcs�kolt.

***

M�snap Ian reggel t�z fel� �rhetett haza. �n a konyh�ban �ltem �s a szendvicsemet majszoltam.

- Hol volt�l? – k�rdeztem.

- A sr�cokkal ut�na megn�zt�k Lee lak�s�t, azt�n ott �jszak�ztunk.

- Agg�dtam �rted.

- Megvagyok nyugi – mondta �s azzal a f�rd�be ment.

T�nyleg agg�dtam �rte, mikor m�r �t �ra is elm�lt �s m�g nem volt itthon, r�ad�sul a telefonj�t is kikapcsolta.

Oliver h�romfel� mehetett el. Csod�latos volt vele. Annyira hi�nyzott m�r, az �rint�se az �lel�se, hogy nem tudtam neki ellen�llni, de nem is akartam. B�r tudom, nem volt helyes dolog, amit tett�nk, de nem b�ntam meg. Ian nem tudja meg �s minden rendben lesz. Oliverrel pedig nem k�ne t�bbet kettesben maradnom. Nem szabad! Nem csin�lhatom ezt! Nem csaphatom be se �t, se Iant! Ez nem �n vagyok. Oliver teljesen megbolond�tott. Csak r� tudok gondolni �s folyton azt v�rom, mikor l�thatom �jra. De itt az ideje visszat�rnem �nmagamhoz. A r�gi �letemhez, Ianhez. �gy �rzem kicsit elt�volodtunk egym�st�l az ut�bbi id�ben, de nem csak Oliver miatt, a banda miatt is, azt hiszem. Keveset foglalkozunk egym�ssal, de ha ez megv�ltozna ism�t fell�ngolna a szerelm�nk �s minden ugyan�gy lenne, mint r�gen, legal�bbis pr�b�lom ezt hinni…