Pr�b�lkoz�sok

"Hi�nyzol." Ma m�r ez volt a harmadik hasonl� tartalmakkal b�r� sms, amit Jaredt�l kaptam. Nem adta fel �s l�tsz�lag egyel�re nem is sz�nd�kozott.

A pultn�l sz�rcs�lgettem a forr� csokimat �s folyton az j�rt a fejemben, mi�rt kellett �gy t�rt�nni-e? Minden sz�p �s j� volt, de neki valahogy nem tetszett. Tal�n hallgathattam volna any�mra, akkor most nem itt lenn�k, hanem val�sz�n�leg az egyetemen jegyzeteln�k, ut�na dolgozni menn�k �s �ln�m a monoton napjaimat. Jared n�lk�l. De nem �gy lett, ez�rt elviselem a sorsom, azt, hogy cs�ny�n elb�ntak velem �s pillanatnyilag k�ptelen vagyok b�rminek is �r�lni. Valahogy csak a saj�t probl�m�m foglalkoztat. Tudom, �nz� dolog, de egyszer�en k�ptelen vagyok m�sra koncentr�lni...

- Tera hozz m�g egy kis cukrot! - ki�ltott nekem David az egyik asztalt�l elj�vet.

- Muffint is! - sz�lalt meg Adam is, aki akkor �rt ki a pulthoz egy hatalmas t�l s�tem�nnyel.

A boltban aznap nagy volt a s�rg�s-forg�s. Egyetemi bulit rendeztek egy l�nynak, akinek valami vizsg�ja siker�lt vagy ilyesmi. Mindenhol emberek �lltak, alig lehetett mozogni. Hangzavar volt, mindenki csak mondta, mondta a mag��t, a saj�t gondolataimat sem hallottam.

- Tera! - sik�tott megint David �s a kezembe dobta a t�rl� szivacsot.

Kimostam a csapn�l �s visszahaj�tottam.

Egy pillanatra meg�lltam. K�r�ln�ztem a teremben, ahol mindenki olyan vid�mnak t�nt, mintha semmi probl�m�juk nem lenne. Csak �lnek egym�ssal szemben nagyokat nevetve �s mit sem sz�m�t nekik, mi t�rt�nik odakint.

- Vigy�zz muffin! - kanyarodott ki m�g�ttem Adam egy t�lc�val �s m�r ment is tov�bb k�n�lgatni.

- Tera! - futott oda hozz�m Wendy. - Te j� �g, milyen r�g l�ttalak - mosolygott.

- Szia. Hogy vagy?

- Eg�sz j�l. �s veled minden rendben? Nagyon hi�nyzol �m a sulib�l. Na �s Jared? Megvagytok? - �rdekl�d�tt, de ez az utols� k�rd�s egy�ltal�n nem tetszett.

- Minden rendben - mondtam v�g�l r�viden.

- H�! - hallottam, amint David r�sz�l az egyik sr�cra, mert majdnem elt�rt egy poharat.

A di�kok est�re elhagyt�k a k�v�z�t, gondoltam elj�tt az ideje az iv�snak, ez�rt is mentek el, hiszen buli nincs pia n�lk�l.

A sr�cokkal az asztalokat t�r�lgett�k, h�travitt�k a koszos cs�sz�ket �s sz�pen rendet raktunk a helyis�gben.

- Micsoda nap - t�r�ltem meg a karommal a homlokom.

- Ez a nagy rohan�s - helyeselt Adam is.

- Azt hiszem most m�r le�l�k - n�zett a sz�k ir�ny�ba David.

A boltban alig voltak p�ran. P�ntek volt ilyenkor m�r mindenki buliba k�sz�l�dik, mi pedig m�g itt szenvedhet�nk f�l �r�t.

- Mi lenne, ha �n most elmenn�k? - n�zett r�nk �rtatlanul Adam.

- Azt m�r nem! - sz�lt r� David.

- Elhozom onnan m�g azt a szalv�t�t - n�ztem az egyik asztalra �s fel�lltam.

Felkaptam a pap�rkend�t �s a szemeteshez vittem, a pult m�g�. Hirtelen Adam �s David elhallgattak, amire �n h�trafordultam.

- Jared? - rezzentem �ssze egy kicsit.

- Tera besz�lj�k meg, k�rlek - n�zett r�m k�rlel�en.

- Adam nek�nk m�g van egy kis dolgunk h�tul, ugye? - k�rdezte David �rezv�n a hangj�n, hogy kettesben akar minket hagyni.

- Dolgunk? - �rtetlenkedett Adam. - Dehogy, mindent megcsi... - David megragadta Adam karj�t �s h�zta h�trafel�.

�gy h�t n�gyszemk�zt maradtunk.

- Jared, mi m�r megbesz�lt�k a dolgokat. Nem is �rtem, mi�rt j�tt�l ide?

- Hogy adj nekem m�g egy es�lyt. �n...

- Volt es�lyed. Elj�tszottad. Nem b�zok benned, �rted? Most pedig menj el, k�rlek - mondtam �s �reztem, hogy k�nny gy�lik a szememben.

- Ezt akarod?

- Igen, h�nyszor mondjam? - A k�nnycseppek kezdtek v�gig folyni az arcomon. A kezemmel t�r�lgettem �ket.

- Mondd, hogy nem szeretsz. Akkor elmegyek - mondta hat�rozottan Jared.

Csak n�ztem r� t�grany�lt szemekkel �s nem tal�ltam a szavakat.

- �n... Jared �n m�r... - pr�b�lkoztam, de nem ment. Nem tudtam kimondani azt, amit nem gondoltam �gy.

P�r percig csak n�zt�k egym�st, de megfordultam �s a fi�k ut�n mentem.

- Biztos, hogy ezt akarod? - k�rdezte k�t nappal k�s�bb David. - J�l �tgondoltad?

- Igen - mondtam. - Azt hiszem ez lesz a legjobb.