V�ge

P�r percet lehettem ott, nem t�bbet. Fel�lltam, leporoltam a h�tam amennyire tudtam �s elindultam. L�ttam, hogy Jensen fut fel�m.

- Na, lemaradtam a bulir�l? - k�rdezte g�nyos vigyorral, mikor m�r ott �llt velem szemben.

- Most m�r �r�lhetsz - mondtam neki h�v�sen �s lefordultam a sarkon.

Biztos voltam benne, hogy nem �rti mir�l besz�lek, de Jared elmagyar�z majd neki mindent.

- Igen apa - mondtam a telefonban otthon. - Minden, persze.

- De akkor is furcsa a hangod - hitetlenkedett.

- J�l vagyok - bizonygattam.

- Rendben - hagyta r�m. - �s a sz�n�sz sr�ccal... Hogy is... �. Jared... Mi van vele?

- Apa. Le kell tennem. K�szi, hogy felk�sz�nt�tt�l, j�l esett, de mennem kell.

- Buli mi? - k�rdezte nagy �r�mmel.

- I-igen - f�llentettem. - Majd h�vlak. Szia.

Levetk�ztem �s a h�l�ba mentem. Beb�jtam a hideg �gyba, ahol m�r nem v�rt senki, �gy, mint eddig. A cetli m�g mindig ott volt, amit aznap reggel hagyott itt Jared. �sszet�ptem �s az �jjeli szekr�nyre raktam. �sszeg�mb�ly�dtem �s az ablak fel� fordultam, ahonnan �radt be a kinti vil�g�t�s a holdf�nnyel keveredve.

Mi�rt? Mi�rt t�rt�nt ez? Nem szeret. De szeretett egy�ltal�n? B�rmikor is? Igaz, sosem mondta, de valahogy �reztem rajta... Tal�n t�vedtem.

Furcsa, hogy most nincs itt mellettem. Nem b�jhatok hozz�, � pedig nem simogat olyan kedvesen, mint ahogy szokott. Nehezen fogom t�l tenni magam ezen a dolgon, tudom. Sokat jelentett nekem Jared �s csak �gy v�ge? Hihetetlen. �gy gondoltam, a kapcsolatunkkal nincs semmi baj. De h�t nem lehet minden t�k�letes, nem igaz?

M�snap zajra keltem fel, mintha becsapt�k volna az ajt�t. Megijedtem. Halkan keltem ki az �gyb�l �s �vatosan kin�ztem a nappaliba.

- Jared? - k�rdeztem meglepetten.

- Tera. Besz�ln�nk kell.

- Nincs mir�l besz�ln�nk! A kulcsokat tedd a pultra �s menj el! - utas�tottam.

- Nem. Addig nem, m�g meg nem hallgatsz - ellenkezett.

- J�l van - tettem keresztbe a kezeimet a mellkasomon.

- Tegnap, amit l�tt�l...

- Az volt, amit l�ttam. Ne is tagadd - v�gtam k�zbe.

- Sajn�lom Tera, de... Nem tudom, hogy t�rt�nhetett. Sandra csak...

- �, Sandra... - sz�laltam meg ism�t. - Sz�val � volt. M�g mindig �t szereted, mi? Nem tudt�l tov�bb l�pni. �rtem �n, de akkor mi a fen��rt volt�l velem ennyi ideig?

- Hogy k�rdezhetsz ilyet? Szerinted sz�rakoz�sb�l?

- �n m�r nem tudom eld�nteni, mi�rt. De nem is �rdekel. K�sz�n�m ezt a...

- Figyelj Tera. Nem akarom, hogy v�ge legyen. �n...

- M�r pedig v�ge! �s most menj el!

Ott �llt el�ttem �s a szemembe n�zett, mintha szuger�lni akart volna azzal a hatalmas szemeivel. De er�s voltam �s nem d�ltem be neki.

- Menj el! - ism�teltem meg az utas�t�st.

- Ha ezt akarod...

- Ezt! �s ne is gyere vissza t�bbet!

Jared m�g egy utols� pillant�st vetett r�m, letette a kulcsokat a pultra �s beh�zta maga ut�n az ajt�t.

Az arcomat fogva rogytam �ssze a padl�ra. A k�nnyeim z�pork�nt hullottak a f�ldre. Folyton csak az j�rt a fejemben: Mi�rt? Persze v�laszt nem kaptam r�.

Teh�t v�ge. Ez most m�r biztos. Soha t�bbet nem fogom l�tni Jaredet. Belegondolni is rossz.

Felt�p�szkodtam, megt�r�ltem a szemem �s a f�rd�szob�ba mentem, hogy megf�r�djek.

- Baj van? - k�rdezte David, mikor be�rtem a k�v�z�ba.

- Dehogy - er�ltettem magamra egy mosolyt.

- V�r�s a szemed. Nekem ne hazudj!

- Csak bevertem a l�bam �s piszkosul f�jt. Megk�nnyeztem kicsit.

- Tera...

- H�! - ki�ltott Adam, mik�zben beesett az ajt�n. - Ma este fel a parti szerk�t! Koncertre megy�nk!

- Biztos j� �tlet ez? - k�rdezte David.

- �n... Nem megyek - mondtam.

- De h�t, mi�rt? - k�rdezte Adam, mik�zben a jegyekkel legyezgette mag�t.

- Nem �rek r� - fordultam meg �s h�tramentem.

- Mi baja? - hallottam, amint Adam k�rdezi Davidet.

P�r percig maradtam a szekr�nyemn�l. �lltam �s n�ztem a z�ld fest�ket rajta.

- Tera.

- David - tettem �gy, mintha �r�ln�k. - Akkor mehet�nk? Dolgozhatunk?

- Nem. M�g el nem mondod mi t�rt�nt. Gyer�nk - mondta komolyan.

- Nem nagy �gy - mondtam.

Nem akartam ilyenekkel trakt�lni, r�ad�sul �n csak szak�tottam valakivel, nem elvesztettem, b�r m�gis olyan �rz�s. Mintha hi�nyozna bel�lem egy darab. Majd csak megoldom.

- Jared, mi? - k�rdezte.

- Nem dehogy... - m�ly leveg�t vettem. - Na j�. De. Szak�tottunk - mondtam �s �reztem, hogy a szememben �sszegy�lnek a k�nnyek.

David odaj�tt hozz�m �s meg�lelt.

- Tegnap... Sandr�val volt... A h�l�ban...

- Css... Minden rendben lesz - mondta, odah�zott a v�ll�ra �s a fejemet simogatta.

Este otthon a t�v�t n�ztem. De csak m�g szomor�bb lettem a sok szerelmes p�r l�tt�n. �gy �reztem nem igazs�gos. K�t napja m�g �n is boldog voltam!

Fogtam a t�vir�ny�t�t �s egy m�sik csatorn�ra kapcsoltam. Pont elkaptam az Oda�tb�l egy epiz�dot. P�r percig n�ztem, de nem ment sok�ig. Jaredet l�tva csak rosszul �rzem magam. F�jdalmat �rzek, amit egyszer�en nem tudok elviselni...