A h� m�g mindig esett, egyre nagyobb pelyhekben, mi pedig ott �lltunk a bej�rat el�tt. �reztem k�r�l�tt�nk a fesz�lts�get, hogy valakinek, valamit mondania k�ne.

- Akkor j� �jt – sz�laltam meg v�g�l �s a z�rba tettem a kulcsot.

- Neked is – mosolygott egyet �s sarkon fordult.

Mikor becsuk�dott a l�pcs�h�z ajt� neki d�ltem. S�hajtottam egy nagyot �s az j�rt a fejemben, vajon helyesen tettem, hogy nem h�vtam fel?

M�snap reggel l�zasan k�sz�l�dtem a suliba. A ruh�k k�z�tt turk�ltam, nem tudtam eld�nteni, mibe is menjek. Az �sszes ruh�mat kivettem a szekr�nyekb�l, minden egyes kis zugb�l el�h�ztam valamit. Kikotortam az �sszes cuccot a fi�kokb�l, amikor az eper med�los nyakl�nc ker�lt a kezembe, amit m�g Olivert�l kaptam. A szemeim kikerekedtek, nem akartam elhinni, hogy ez m�g mindig megvan. Eszembe jutott az a pillanat, amikor ezt �tadta nekem nagy vigyorogva �s meg�g�rtette velem, hogy ezt hordanom kell, most m�r mindig, am�g csak szeretj�k egym�st. �gy is tettem, eg�szen a szak�t�sunkig. Ut�na elh�nytam valahova, �s l�m, most megtal�ltam.

Magamra kaptam a fekete farmeremet, hozz� egy feh�r inget, fekete nyakkend�vel, r� pedig egy pamut mell�nyt. A t�sk�mba bepakoltam a jegyzeteimet �s miel�tt elhagytam volna a szob�t az asztalr�l m�g elvettem a nyakl�ncot �s elindultam az el�szob�ba. Magamra kaptam a sapk�mat, a sz�rke s�lamat, a fekete kab�tomat, a b�lelt dork�mat �s elhagytam a lak�st.

A nyakl�ncot a kezemben szorongattam, m�g a suliig el nem �rtem. Magam sem tudom mi�rt. Az ujjaim majd lefagytak, de nem engedtem el. Megnyugtat� �rz�s volt tartani. Azt�n arra gondoltam, mi lenne, ha feltenn�m. Kih�ztam az ingem al�l, hogy j�l l�tsz�djon.

- Audrey! – futott oda hozz�m Emily.

- Szia. Mi t�rt�nt?

- Matt �s �n… - vigyorgott. – Azt hiszem �sszej�tt�nk – ujjongott halkan.

- Ez remek – �leltem meg.

- Mi ez a nyakl�nc?

- ���, csak egy nyakl�nc – mosolyogtam �s azzal abba is maradt a t�ma.

***

A nap lassan telt, a h� pedig egyre jobban hullott. A tegnapra eml�keztetett. Tal�n az eg�sz dolognak kett�nk k�z�tt nem �gy kellett volna alakulnia. Ha m�g mindig szeret, mi�rt nem pr�b�l meg visszaszerezni? Vagy m�r nem akar engem? De mi�rt is �rdekel? Sosem b�zott bennem, m�sodj�ra esett bele ugyanabba a hib�ba, ugyan�gy. Ez m�r k�s�rteties.

- Szia Audrey – hallottam egy ismer�s hangot m�g�lem.

- Ian? – �r�ltem meg neki �s a nyak�ba ugrottam. – Te j� �g, hogy ker�lsz ide?

- Gondoltam ben�zek. A suli semmit sem v�ltozott.

- J�, hogy itt vagy – �leltem meg ism�t.

- Mikor v�gzel? Megihatn�nk valamit.

- Ak�r most.

A szekr�nyemb�l kivettem a t�sk�mat, elk�sz�ntem Emilyt�l �s Iannel elhagytam az �p�letet.

- H�t Claire-rel mi van? – �rdekl�dtem.

- G�z�m sincs.

- Hogy-hogy? – lep�dtem meg.

- Tudod, miut�n volt az a HC Parkos t�rt�net, r�j�tt, nem �n kellek neki, hanem Chase.

- Micsoda? – nevettem el magam. - Chase?

- Igen – mondta egy nagy leveg� v�tel k�s�ret�ben. – Ez van.

- L�tom t�lzottan nem zavar.

- H�t nem – mosolygott. – A l�nyeg, hogy minden rendben, a band�n bel�l is rendez�dtek a dolgok, sz�val ideje feljebb t�rn�nk.

Meg�rkezt�nk a k�v�z�ba, majd le�lt�nk az egyik ablak melletti asztalhoz. Mindketten forr� csokit sz�rcs�lgett�nk, mik�zben r�gi �s �j dolgokr�l besz�lgett�nk.

- Olvastam, Oliverrel megint v�ge – kortyolt bele az ital�ba.

- Igen – fogtam meg mindk�t k�zzel a b�gr�met. – T�l �lem – pr�b�ltam mosolyogni.

Lassan bes�t�tedett, �n pedig szedel�zk�dni kezdtem. Felvettem a kab�tomat, elk�sz�ntem Iant�l �s m�g tettem egy kis kit�r�t az �gyn�ks�g fel�.

A frissen hullott h� csillogott a j�rd�n, amibe beles�ppedt egy kicsit a cip�m. A temp�m siet�s volt, nem is tudom, mi�rt siettem annyira. Tal�n l�tni szerettem volna. Nem �rtettem magam, csak rohantam �s rohantam.

Az �p�let el� �rve l�ttam, hogy az irod�j�ban �g a l�mpa. M�g ott volt. M�ly leveg�t vettem �s benyitottam. A pultn�l m�r nem volt senki, csak tompa f�ny �gett. M�g nem tal�ltam ki, mit fogok neki mondani, csak el� akartam �llni �s a szem�be n�zni.

Lassan k�zel�tettem meg az ajt�t, ahonnan hangok sz�r�dtek ki. Volt egy kis r�s, ahol ben�zhettem. Halv�ny f�ny uralkodott a szob�n, Oliver az asztalnak t�maszkodott, mik�zben a kez�vel valamit nagyon magyar�zott.

Azt hirtelen csend lett, Oliver mosolygott. Ismertem ezt a mosolyt. Nem egyed�l volt. A gyan�m be is igazol�dott, mikor egy hossz� barna haj�, eg�sz csinos l�ny �llt, el� a tekintet�vel majd felfalva. Kez�vel megsim�totta Oliver arc�t, majd megpuszilta finoman a sz�ja sz�l�t.

Elford�tottam a fejem. Mekkora marha vagyok, hogy m�g azt hittem t�nyleg engem akar. De akkor, mi�rt mondta azt Emilynek?

Kit�ptem a nyakl�ncot a nyakamb�l, a f�ldre ejtettem �s kiszaladtam.