Egy h�t m�lva m�r az egyik tini magazin oldal�n vir�tott a k�p�nk.

- Ezt n�zz�tek? - j�tt be a gar�zsba f�lig �r� sz�jjal Chase.

- Tudjuk! - mutatta fel az �js�got Billy.

- Eszm�letlen! - ujjongott tov�bb Chase.

- Akkor elpr�b�ljuk az utols� sz�mot? - k�rdeztem �s fel�lltam a fotelb�l.

- Persze - j�tt Ian is �s felkapta a git�rj�t.

Belekezdt�nk. A Nap halv�nyan s�t�tt m�r, kezdett esteledni. A sz�l csendes volt, n�ha �reztem a h�v�set, amit mag�val hozott.

Az End c�m� sz�munkat j�tszottuk utolj�ra. Miel�tt elkezdtem volna �nekelni a t�bbiekre n�ztem. Milyen j� kis csapatot alkotunk mi. H�rom �ve ismerem a sr�cokat �s �gy �rzem, n�lk�l�k most sehol sem lenn�k. Nekik k�sz�nhetek mindent. J� dolog k�z�j�k tartozni, nem csak az�rt, mert a legmen�bbek, hanem mert a legjobb emberek, akiket valaha is ismertem.

A sz�m k�zep�n Chase-re n�ztem �s r�mosolyogtam, aki erre hirtelen lefel� n�zett �s �gy tett, mintha a git�rj�ra koncentr�lna. Nem �rtettem ezt a reakci�t, de nem foglalkoztam vele.

- H�, ez j� volt - mondta Ian a pr�ba v�g�n, majd letette a git�rj�t.

- Igyunk valamit - ny�lt be a h�t�be Billy �s kivett egy �sv�nyvizet. - K�rtek?

- Persze - mondtam, erre odadobott egy �veget.

- Holnap klipforgat�s - jegyezte meg Ian.

- H�nyt�l is? - k�rdeztem.

- Reggelt�l - v�laszolt Billy.

- Holnap fontos dog�m lenne... - mondtam. - Na mindegy - nagy leveg�t vettem, majd kortyoltam egyet a vizemb�l.

Chase-re n�ztem, aki csak �lt a kanap�n �s n�zett ki a fej�b�l. Nem figyelt arra mir�l besz�lget�nk, mintha mag�ba z�rk�zott volna.

- Haver, minden ok�? - k�rdezte Billy.

- Persze - r�zta meg kicsit a fej�t. - Azt hiszem, megyek is - mondta, azzal felkapta a git�rj�t �s elment.

- Mi t�rt�nhetett? - k�rdezte Ian.

- Nem tudom... - feleltem.

***

Este, miut�n Ian hazak�s�rt, led�ltem az �gyamra �s b�multam a plafont. Elm�lkedtem a mostani dolgokon. Itt az egy�ttes, szinte hihetetlen, hogy leszerz�dtettek minket. Val�ra v�lt az �lmom, hogy h�res �nekesn� legyek egy band�ban, most pedig m�gis fura. Nem is tudom. Kicsit hi�nyzik a r�gi �letem, amib�l mostan�ban nem jut sok nekem. S�r�n kell a kiad�n�l lenn�nk, van, mikor suli id�ben is, ami nem igaz�n j�. Elkezd�dtek a st�di� munk�latok is, sz�val teljesen be vagyunk t�bl�zva a sr�cokkal. Kev�s id� jut a r�gi dolgokra, amik sokat jelentettek nekem.

Hirtelen megsz�lalt a telefonom. A kijelz�re n�ztem. Nem ismertem a sz�mot.

- Igen?

- Strawberry tal�lkozhatn�nk?

- Oliver? – lep�dtem meg. – Honnan tudod a sz�mom?

- Mindj�rt ott vagyok a h�zatok el�tt – mondta �s azzal le is tette.

R�gt�n az ablakhoz szaladtam, nem akartam elhinni, hogy t�nyleg idej�n. Azt�n megpillantottam. A sz�l a haj�ba t�rt, egyenesen az arc�ba f�jta. Kezei nadr�gzseb�ben voltak. P�l�j�nak mint�ja pedig megcsillant a kinti l�mp�k f�ny�ben.

Mosolygott. Vid�mnak l�tszott, mintha semmi baja nem lenne. Nem �ntelt arckifejez�s volt, ink�bb valami m�s. Boldognak t�nt.

V�gig k�vettem a l�pteit, majd meg�llt a h�zunk el�tt. A cip�j�re n�zett, azt�n pedig fel az emeletre, a szob�m ablak�ra. Ott voltam. Nem mozdultam, csak egyenesen a szem�be b�multam.

Az �g nagyot d�rrent. �sszerezzentem. Es�cseppek kopog�s�t hallottam a p�rk�nyon. Egyre s�r�bben, majd hirtelen s�t�ts�g lett. Elment az �ram. Megijedtem. Lerohantam a l�pcs�n, eg�szen ki az ajt�n, Oliver el�. M�g mindig ott �llt. K�zelebb l�ptem hozz�, hogy valamennyire l�thassam az arc�t. Megsim�totta a fejem �s k�zelebb h�zott mag�hoz. Mellkas�ra d�ltem �s �tkaroltam a derek�n�l.

Nem sz�m�tott, hogy szakadt az es� �s mindenegyes ruhadarabunkb�l csurgott a v�z. Nem sz�m�tott, hogy hideg volt. Nem sz�m�tott, hogy f�ztunk… Csak az volt a l�nyeg, hogy ism�t egy�tt vagyunk, m�g ha csak egy pillanatra is…