A buszban mindenki aludt, senki sem volt a topon a tegnap este ut�n. Jelenleg Liverpoolba tartottunk, teh�t kicsit hossz� �tnak n�zt�nk el�be. �n valahogy nem tudtam behunyni a szemem. Magam sem �rtem mi�rt. Tal�n f�ltem? F�ltem att�l, mi lesz, ha felkelek? Billy k�zel�ben nem �reztem magam biztons�gban. Nem b�zok t�bb� benne.

A buszoz�s unalmas volt. A t�bbieket figyeltem, ahogy pihentek. K�zben az es� is eleredt �s az ablakon �ramlott be a h�v�s leveg�, amit�l kir�zott a hideg. Fel�lltam, hogy becsukjam az ablakot, ami term�szetesen Oliver felett volt. Csendben odal�pkedtem, pipiskedtem egy kicsit majd becsuktam. Mikor visszatettem a talpam a f�ldre, �reztem, hogy Oliver elkap �s az �l�be �ltet.

- Szia – mosolygott r�m.

- Szia – k�sz�ntem �n is, majd fel�lltam.

Billyre pillantottam, aki kor�ntsem aludt. Akkor csukta vissza szem�t, mikor r�n�ztem. �gy l�tom, fel�gyelet alatt vagyok. De meg�ri ez nekem? Ott hagyhatn�m Iant �s m�ris Oliverrel lehetn�k, mindig. Nem k�ne bujk�lni, nem k�ne titkol�zni, hazudozni. De nem. Oliverben nem b�zok. M�g most sem tudom, mi�rt hagyott el azon a ny�ron, m�r nem is �rdekel. T�l l�ptem rajta, de, hogy most ism�t itt van �s mindketten tudjuk t�bbet �rz�nk a m�sik ir�nt, kicsit megnehez�ti a dolgomat. M�sr�szr�l pedig Ian is elt�volodott t�lem az elm�lt hetekben. Ez m�r nem az a kapcsolat, amiben minden t�k�letes. Valami megv�ltozott. Tal�n m�r nem �rdeklem annyira, de mi�rt nem mondja ki, hogy legyen v�ge? M�g az is lehet, hogy szeret, ki tudja, de abban biztos vagyok, ha szak�tan�nk, nem viseln�m j�l, m�g ha ott lenne Oliver is mellettem akkor sem. Valami k�t hozz�, amit nem akarok elszak�tani, m�g Oliver miatt sem, de t�nyleg ideje lenne le�llnom ezzel a j�t�kkal. Most akkor igaz�b�l kit is h�ly�tek? Vagy ki h�ly�t engem?

Kisz�llva a buszb�l a sz�l r�gt�n az arcomba f�jta az es�cseppeket, amit�l kicsit felfriss�ltem, mert egy percet sem aludtam a buszon.

A recepci�n�l bejelentkezt�nk �s felment�nk a szob�inkba.

- Ma pr�ba – figyelmeztetett Matthew. – Hatkor.

Benyomtam a k�rty�t �s az ajt� kiny�lt. Ez a lakoszt�ly nem volt olyan sz�p, mint az el�z�, valahogy ridegebb volt. A s�t�t falak, a fekete b�torok nem tett�k bar�ts�gosabb� a helyet.

Ledobtam a b�r�nd�met az �tk�zep�re �s azon nyomban megt�madtam a kanap�t. Lefek�dtem a d�szp�rn�kra, a l�baimat felh�ztam magam el� �s behunytam a szemem.

Senki sem hitt nekem. Mindenki h�ly�nek n�zett, Oliver Skyes �s �n? Igen. Sosem voltam az a men� csaj a suliban, s�t kifejezetten l�zer voltam, �gy nekem – szerint�k – nem adatott meg az, hogy egy h�res szt�rral j�rjak. Pedig, hogy le fog esni az �lluk, ha megl�tj�k, ki v�r a parkol�ban.

Sz�p lass� l�ptekkel indultam meg a kocsi fel�, ami el�tt Oliver �llt. Z�ld nadr�gja beleolvadt a kocsi sz�n�ben, mellkas�r�l pedig a tetk�t kikandik�ltak a V nyak� p�l� al�l. Haj�t borzolta a szell�, amit folyton arr�bb sim�tott az arc�b�l.

Mikor megl�tott elmosolyodott. Annyira �des volt, alig v�rtam, hogy megcs�kolhassam, ezzel bizony�tva a t�bbieknek is, akik nem hittek nekem, mondjuk az eg�sz sulinak?

Megfogta a kezem �s odah�zott mag�hoz. Nem sz�lt semmit csak megcs�kolt �s �t�lelte a derekam. Sosem hittem volna, hogy ilyen t�rt�nik velem valaha is. Att�l a perct�l kezdve, befogadtak a suliban, hirtelen �n lettem a legmen�bb, mindenki velem akart l�gni, de ez m�gsem volt olyan j� dolog, mint hittem...

- Audrey! – l�kd�s�tt Ian.

- Mi az? – t�r�ltem meg a szeme �s �s�tottam egy kicsit.

- A fi�kkal lemegy�nk sz�tn�zni a v�rosban, van kedved j�nni?

- Ez�rt �bresztett�l fel? – k�rdeztem kicsit inger�lten.

- Gondoltam lenne kedved hozz� – folytatta Billy.

- H�t nem igaz�n van – mondtam �s visszacsuktam szemem.

- Pedig �n tudom, hogy van kedved – er�sk�d�tt Billy. – Sr�cok menjetek el�re, mindj�rt megy�nk mi is.

- Nem zsarolhatsz az �r�kk� val�s�gig! – l�ptem oda hozz�.

- �, dehogynem. Ian nem �rdemli ezt meg. Ugye te sem akarsz neki f�jdalmat okozni, tudod, milyen sebezhet�.

- El akarod neki mondani? Csak rajta, szerinted kinek hinne? – n�ztem r� d�h�sen.

- K�v�ncsi vagy r�? – n�zett r�m �s el�kapta a mobilj�t. – A bizony�t�knak.

- Te utols�…

- Jobb, ha felveszed a cip�d. K�l�nben is, nem hogy �r�ln�l, pr�b�lom helyre hozni a kapcsolatotokat, ha m�r nektek nem megy.

- Milyen nagylelk� vagy – g�nyol�dtam, majd a lila kock�s Slip On-om�rt ny�ltam, felkaptam a r�zsasz�n kis kapucnis bl�zeremet �s elhagytuk a szob�t.

El sem hiszem, hogy Billy ezzel zsarol! Nem lehetek ennyire gyenge! Fel kellene v�llalnom, de nem akarom, mi�rt nem maradhatott ez az �n �s Oliver titka? Ez nem fog �gy menni, az biztos, ki kell tal�lnom valamit.

- Nem �l�nk be abba a k�v�z�ba? J�l esne most egy cappuccino. – �rdekl�d�tt Chase.

- Mi�rt ne – mondta Ian.

A hely hangulatos volt. Csoki barnasz�n� falak, vajsz�n� fotelek, sz�kek �s fekete asztalok. A pultn�l k�t nagyon kedvesnek t�n� l�ny �llt, akik mosolyogva szolg�ltak ki minket.  

Le�lt�nk az egyik kanap�ra, szemben pedig Billy foglalt helyet. Nem b�rtam m�r a l�tv�ny�t sem, ink�bb n�zel�dtem mindenfel�, csak ne kelljen l�tnom. Feld�h�tett a puszta jelenl�t�vel, undorodtam t�le. Sosem gondoltam, hogy ennyire aljas is tud lenni.

- Pr�ba ut�n nem csin�lunk valamit? – k�rdezte Ian. – A szob�ban el�g lesz a koncert ut�n punnyadni, am�gy meg, minek pocs�koln�nk el egy napot?

- L�ttam egy t�k j� kis kocsm�t, nem messze a hotelt�l, tal�n ben�zhetn�nk, mit sz�ltok? – k�rdezte Billy. – Audrey, mi a v�lem�nyed?

- Kopj le – t�togtam.

- Naaa. Tudom, hogy j�nni akarsz.

Nem sz�ltam semmit, csak magamban bosszankodtam. Meg kell szereznem a mobilj�t, kit�r�lni a k�pet. Nem lesz k�nny�, de ha tal�n le tudn�m itatni. Ez az egyetlen megold�s van, de addig is besz�lnem kell Oliverrel. Vagy �ppen nem? Tal�n t�nyleg itt lenne az ideje hagyni egym�st. Nyom�s hat�s�ra lehet siker�lne, de �n nem ilyen �ron akarom elfelejteni, hanem saj�t �nsz�ntamb�l, ami most perpillanat nem megy. �gyhogy tal�lkoznom kell vele.

Billy folyton figyelt eg�sz nap, es�lyem sem volt megl�gni, �gy m�r csak a pr�ba maradt, amin l�thatom �s f�lre h�vhatom egy kicsit. Mindenki lement a pr�ba ut�n inni valamit az automat�n�l, kiv�ve �n. Fel sem t�nt senkinek, hogy nem mentem, ahogy Oliver sem. A sz�nh�z terem hatalmas volt, de elb�jni nem lehetett, �gy a sz�npad m�g�tt h�ztuk meg magunkat.

- Mir�l akart�l besz�lni? – k�rdezte Oliver.

- Billy tudja.

- De h�t honnan?

- L�tott minket. �s m�g bizony�t�ka is van, egy k�p.

- Milyen k�p? – k�rdezte.

- Hogy egym�s mellett feksz�nk �lelkezve az �gyban.

- Akkor mi lenne, ha ink�bb ott hagyn�d Iant. Akkor egy�tt lehetn�nk v�gre, abbahagyhatn�nk a bujk�l�st.

- Nem lehet Oliver.

- Mi�rt ne lehetne? Nem szeretsz?

- Nem b�zok benned… - mondtam halkabban.

- Ezt nem hiszem el – �llt fel. – Azt hittem minden rendben van vel�nk, erre meg j�ssz a bizalom dologgal. �gy gondoltam… Mindegy. Akkor ennyi volt?

- �n…

- Ink�bb ne is v�laszolj, �rtem m�r…

Azzal fel�llt �s visszas�t�lt a t�bbiekhez.